Hatóanyagok

A teakeverékeket kizárólag tiszta, ellenőrzött forrásból származó, minőségi tanúsítvánnyal ellátott gyógynövények alkotják. A gyógyszerkönyvi drogok gyógyszerkönyvi minőséggel rendelkeznek. A gyógynövényben található kémiai anyagok felsorolása ( a teljesség igénye nélkül )

 

 

glikozidok:

Nitrogént nem tartalmazó, cukor tartalmú vegyületek.

Erős élettani hatással bírnak.

Többnyire kristályos formában fordulnak elő.

Egyes fragmentjei híg savak illetve lúgok hatására cukorra és más vegyületekre (alkoholra) bomlanak. Vannak szívre hatók, hashajtók, köptetők, vizelethajtók.

 

Szaponinok:

Vízzel összerázva a szappanhoz hasonlóan tartósan és erősen habzanak. Glikozidszerű anyagok.

Fokozzák a nyálkaképződést, a váladékkiválasztást, segítik más hatóanyagok felszívódását, ezért teakeverékekben előszeretettel alkalmazzák.

 

Keserűanyagok:

különböző összetételű szerves, nitrogénmentes vegyületek. Keserű ízűek. Kémiai szerkezetük ismerete alapján kerülnek besorolásra. Étvágygerjesztők, emésztést serkentők, májra, lépre, epére ható teakeverékek alkotórészei. A szájnyálkahártya receptorain keresztül jut el az információ a gyomor nyálkahártyájába, amely hatás gyógytea vagy tinktúra fogyasztásával érhető el. Az emésztőrendszeri izmok rugalmasságát is segítik.

 

Cserzőanyagok:

Feladatuk, hogy a növényeket megóvják a korhadástól, az állati bőrök cserzésére használják.

Általában fenol származékok, nitrogénmentes szerves vegyületek.

Fanyar ízűek, összehúzó hatással bírnak.

Belsőleg teájukat gyomor- és bélhurut ellen, hasmenés megszüntetésére, külsőleg fogíny ecsetelésére, borogatásként, izzadásgátlásra alkalmazzák.

 

Szerves savak:

Főleg gyümölcsökben fordulnak elő (sóskasav, almasav, citromsav, borkősav, stb.) részben szabadon részben sók formájában. Gyakran befolyásolják a teák ízét és hatását, más anyagok kioldódásában játszanak szerepet.

 

 

Kovasav:

Vizelethajtó és köszvényes bántalmak elleni teák hatásos alkotórészei, míg külsőleg szájüreggyulladás ill. gyulladásos területek borogatására használják. Szervetlen sav, a növények anyagcsere-folyamataiban van szerepe, szilárdítja a növényi sejtfalat, erősíti a növényi szöveteket.

 

Alakloidák:

Szervesnitrogén tartalmú, lúgos kémhatású (savas vegyületekkel vízben jól oldódó sókat képeznek), bonyolult összetételű, a növényvilágban nagyon elterjedt vegyületek. Erős élettani hatással bírnak, nagyobb adagolásban mérgezőek lehetnek.

 

apróbojtorján: glikozidaszerű keserűanyag, kovasav, tannin, kumarinok, vas, nyálkaanyagok, b és k vitamin

bodzavirág: izzasztó glikozida, nyálka, cseranyag, kolin, kén, flavonoidok, illóolajok

borókabogyó: glikozidák, invertcukor, cseranyag

borsosmenta: illóolaj, cseranyag, keserűanyag, nikotinsav, kávésav

búzavirág: cseranyag, glikozida, keserűanyag

citromfű: cseranyag, keserűanyag, illóolaj, nyálka

csalán: glikozidák, cseranyag, B- és C-vitamin, hisztamin, glükokinint (vércukor csökkentő)

diólevél: csersav, egyéb savak

ezerjófű: keserű glikozida, gyanta, illóolaj

édesgyökér: glicirrhizin ( a cukornál 150x édesebb), cukrok, nyálka cseranyag, keserűanyag

fagyöngy: kolin, acetilkolin, szívre ható viszkotoxin, vérnyomáscsökkentő propionilkolin, oxidáz enzim

fehérmályvalevél: nyálka, nyomokban illóolaj

fodormenta: glikozidák, cseranyag, illóolaj

galagonyabogyó: krateguszsav, cseranyag, szaponin, nyálka, kolin, B- és C- vitamin, szívre ható glikozidák

hársfavirág: illóolaj, nyálka, flavonglikozida, szaponin, cseranyag

iglicgyökér: glikozidok, cseranyag, illóolaj

izsópfű: illóolaj, glikozida, cseranyag, keserűanyag

kamillavirág: glikozidák, illóolaj, cseranyag, keserűanyag, kova, flavonoidok

katángkórógyökér: inulin, intibin, fruktóz, kolin, laktopikrin

katángfű: inulin, fruktóz, kolin

keskenyutifű-levél: nyálka, C-vitamin, cseranyag, glikozida

kökényvirág: glikozidák

kukoricabajusz: cseranyag, szaponin, keserű glikozida

kutyabengekéreg: anthraglikozidák, keserűanyagok, csersav

legyezőfű: szalicilát, glikozida, illóolaj, csersav, aromás anyagok

lestyángyökér: angelikasav, illóolaj, szerves savak

levendulavirág: illóolaj, csersav, keserűanyag

mályvalevél/virág: nyálka, keményítő, pektin, cseranyag, tannin, flavonoidok, cukor, ásványok

medveszőlőlevél: arbutin, hidrokinon, flavonglikozida

rebarbaragyökér: antraglikozik (hashajtó hatás), tannoglikozid, antrakinon, pektin

szenna: antrachinonglikozidák,nyálka, keserűanyag, cseranyag, illóolaj, gyanta, flavonoidok

zsályalevél: tbc-bacillusokra ható fatoncida, illóolaj, glikozida, keserőanyag, kül. savak

zsúrlófű: kovasav, szaponin, szerves savak, flavonglikozida

 

 

A gyógyteák hatóanyagának minél teljesebb kinyerése és megőrzése érdekében pontosan követni kell a teák elkészítésére vonatkozó szabályokat. Hogy valamely drogból milyen módon készítendő el a leghatásosabb tea, az a drog állományától, a hatóanyagok természetétől, valamint a teaanyag helyes adagolásától függ.

A teák klasszikus elkészítési módja a forrázás, főzés, áztatás.

Forrázás: laza szövetű drogok, virágok, levelek, füvek ill. illóolaj tartalmú termések esetén alkalmazzuk.

Főzet: gyökerek, kérgek, fás állományú növények esetén hatásos kivonási eljárás.

Áztatás: olyan esetben amikor a gyógynövény hatóanyaga magas hő hatására elbomlana – pl. vitaminok – ez a kivonási eljárás javasolt. pl.: csipkebogyó

A gyógynövénykeverékekből összeállított tea elkészítése során a javasolt eljárás:

2dl forrásban lévő vízzel forrázzuk le a teakeveréket, amit azután letakarást követően kb. 15 percnyi állás után megszűrten fogyaszthatunk.

Ha naponta több ízben is teáznunk kell, a napi szükségletet előre is elkészíthetjük. Ilyenkor a teát hűvös helyen, lehetőleg hűtőszekrényben tároljuk ízesítés nélkül. Felhasználásukkor melegítjük és ízesítjük. Édesíthetünk cukorral, mézzel, gyümölcsszörpökkel – csipkeszörp, cukorbetegek esetében édesítőszerrel.